Közeledik Szent Mihály arkangyal ünnepe, szeptember 29. Ez a nap a gazdasági év őszi fordulója (Magyar Néprajzi Lexikon). Lassan beköszönt a hideg, az állatokat visszaterelik a nyári legelőkről. Véget ér növények betakarítása, a télire való begyűjtés. Hálát adunk minden kincsért a Gondviselésnek, amit a természet által adott.
A régi korok embere nem termelt hulladékot. A termések, gabonák feldolgozásakor a növények minden részét hasznosították. Olyan népi játékokat szeretnék bemutatni a teljesség igénye nélkül, melyek ezekből a kincsekből születnek, de saját ötleteimmel is kiegészítem a felsorolást. Nem mélyedek el 1-1 játék részletes leírásában. Nagyvonalúan, inspiráló jelleggel írok most.
1. Csutkababa: Szeptember vége felé, amikor elkezdik törni és lemorzsolni a kukoricát, összegyűjtik a csutkát, a csuhét és kiszárítják. A csutkababához szükséges egy félbetörött kukorica csutka és egy négyzet alakú vászon. A vászon felső csücskét behajtjuk, rásimítjuk a csutka tetejére, ez lesz a baba feje, majd a két oldalsó csücsköt egymásra hajtva bepólyázzuk a kis csecsemőt és fonállal, rafiával átkötözzük. (Részletes leírás a Duna-Tisza közi Népművészeti egyesület honlapján ( http://www.dunatiszakozi.hu/csutkababa.kepek.html)
2.Csuhébaba: Szebbnél szebbek, a kézmûves vásárok gyöngyszemei. Elkészítésük mégsem olyan bonyolult. A kiszáradt csuhékat beáztatjuk meleg vízben, a végeit egyenesre nyírjuk, majd cérnával kötözve alakítjuk ki a baba testét, fejét, ruháját. Hajának kukoricahajat is használhatunk.
3.Csutkavár építés: A kiszáradt csutka remek ügyességi építőjáték, ha egymásra rakosgatják a gyermekek. Versenyezni is lehet, ki tud magasabb várat építeni.
4. Buborékfújás szalmaszálból: ” A szappanbuborék-fújáshoz szappanos víz kell és egy lúdtoll üreges szára vagy szalmaszál. Ezzel szívják fel a vizet, és buborékot fújnak. Igyekeznek, hogy azok minél szebbre és nagyobbra sikerüljenek.” (Magyar Néprajz, 6.kötet, http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/06/103.html#104). Hozzátenném, hogy a régi szappanok, valószínűleg alkalmasabbak voltak erre a célra, de érdemes kísérletezni, hátha sikerül. Esetleg természetes mosogatószert lehet hozzákeverni. A szalmaszál egyébként szívószálnak is funkcionált régebben. Ma drága pénzért veszünk fém szívószálat a műanyag kiváltására, holott a természet eme kényelmünket is kiszolgálná.
5.Napraforgó paripa: Fiúgyermekek vesszőparipaként lábuk közé vették és így szaladgáltak. Ügyességi és szerepjátéknak is kiváló lehet. Körülbelül februárra szárad ki a napraforgó szár annyira, hogy alkalmas legyen erre a feladatra.
6. Meggymag: Nyári befőzésnél rengeteg összegyűlik. Mindig félretesszük. Alapos mosást követően beszoktuk tenni a sütőbe kiszárítani. Évszázadok óta ismert népi gyógymód a felmelegített meggymag párna fájdalomcsillapító hatása révén. Párnaként használva is egészséges, mert felveszi fejünk formáját, kiváltva a ma közkedvelt hungarocell golyókat. Ha harmadik babánk lesz, biztos varrok majd egy ilyen szoptatós párnát. Gyerekeknek “babzsákot” is készíthetünk. Az ilyen meggymag párnákon, vagy pusztán a meggymagon való lépkedés fejleszti a taktilis érzékelést. De a babzsákokkal célba dobást is gyakorolhatjuk, hogy egyet említsek a sok száz gyakorlat közül.
Amióta megjelent a környezetet súlyosan terhelő műanyag, elkényelmesedett az ember, pedig a természet adottságait kihasználva könnyen kiválthatjuk a mindennapi civilizált tárgyakat, példát véve dédanyáinkról.
Lapulevél 